A blogról:

Zavar az utcai zaj? Nem vagy egyedül!

Az Erzsébetvárosban sok helyen nem lehet éjszaka aludni a szórakozóhelyek miatt. Erre szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét, és egyben fórumot teremteni a problémákban osztozó lakóknak. Célunk nem a kocsmák bezáratása, hanem a lakókat megillető pihenés lehetőségének megteremtése.

Bár blogunk a kerületben vezető szereppel bíró szórakozóhelyről kapta a nevét, várjuk minden, a problémával szembesülő 7. kerületi lakónak a jelentkezését. A lakosok összefogása szükséges az önkormányzat ignoráns és a szórakozóhelyek cinikus hozzáállásának megváltoztatásához.

Bejegyzések

Utolsó kommentek

Címkék

5. kerület (1) 7. kerület (20) 8. kerület (1) alkohol (2) alpolgármester (1) alvás (15) autó (2) autómentes (1) autórongálás (1) azért (1) azért egyesület (1) Belső-Erzsébetváros (31) belváros (1) Berlin (1) biztonsági őr (2) biztosítás (1) budapest (2) buli (1) bulinegyed (9) cigi (1) csendrendelet (13) csepel (1) csőd (1) doboz (1) dohányzás (1) dzsentrifikáció (1) egészség (1) egyesület (1) éjszaka (16) ekler dezső (1) eladás (1) építész (1) Erzsébetváros (35) feeling (1) fiatal (1) fiatalok (1) firenze (1) földugó (1) forgalom (1) fuga (1) füldugó (1) grandio (1) gyereknap (1) hangoskodás (1) hangszigetelés (2) hányás (1) hatóság (1) hetedik (1) hetes (1) Ildikó (1) ingatlan (1) ingatlanár (2) ittas (1) jegyző (5) jog (1) jogszabály (2) Kazinczy (15) kazinczy (13) kazinczy utca (3) képviselő (1) kereskedelem (1) Kereskedelmi törvény (1) kereskedelmi törvény (1) Keresztes (1) kert (3) kerület (1) Klauzál (3) kockázat (1) kocsma (10) közbiztonság (1) Középső-Erszébetváros (1) Közmeghallgatás (1) közmeghallgatás (1) közterületfelügyelet (2) külföldi (1) Külső-Erzsébetváros (1) kultúra utcája (2) lakó (19) lakók (12) lakosság (2) működési engedély (1) Nagydiófa (1) Nagy Diófa (1) nasa (1) negyed (2) nyitva tartás (3) nyugalom (3) olasz (1) ombudsman (1) önkormányzat (31) őr (1) ordít (2) ordítozás (1) parkolás (2) party (1) Pataki Károly (1) pest (1) petíció (1) pihenés (1) pisa (1) Polgármester (2) polgármester (12) rendelet (5) rendőr (2) rendőrség (1) részeg (2) rogán (1) romkocsma (17) romkocsmaadó (1) romkocsma adó (1) Rónaszékiné (1) rongálás (2) sevilla (1) street art (1) szabálysértés (1) Szimpla (2) szimpla (14) szimpla kert (7) szindikátus (2) szoba (1) szomszéd (1) szórakozó (5) szórakozóhely (43) tabán (1) taxi (7) térfigyelő kamera (1) tisztán (1) törvény (1) túrista (1) Újvári-Kövér Mónika (1) uj péter (1) utca (7) üzlet (1) választás (3) vandalizmus (1) vasárnap (1) vattamány (7) vendéglátóhely (16) vigalmi (6) világörökség (1) vizelés (1) zaj (57) zajhatárérték (2) zajszigetelés (1) zajtérkép (1) zavar (2) zene (4) zsolt (2) Címkefelhő

Világörökségi kocsmanegyed

2013.03.05. 10:20 szimplakertszomszédja

 

A Szindikátus – Összefogás a Városárt Egyesület képviselői a Belső-Erzsébetváros nagy részét kitevő, a világörökség részét képező régi pesti zsidó negyed lakhatatlanná válására, kocsmanegyeddé alakulására hívják fel a  figyelmet.

Egyesületünk, a Szindikátus – Összefogás a Városért Egyesület fő tevékenysége az örökség- és környezetvédelem. E területeken szerzett tapasztalatainkat szeretnénk e fórumon röviden közreadni.

Budapest világörökségi területeinek és építészeti értékeinek védelmével kapcsolatban három irányból szereztünk tapasztalatot:

1. Jogalkotás

Részt vettünk országos és helyi szintű jogalkotási döntéshozatalokban.
Pl. országos szinten: a világörökségi törvény véleményezése,
helyi szinten: a VI. és a VII. kerület - Terézváros és Belső-Erzsébetváros - helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének véleményezése.

Véleményünk szerint a Világörökségi törvény végrehajtása, vagyis a kezelési terv, a kezelő szervezetek és a gondnokságok létrehozása aggasztóan elhúzódik. Amíg ezek nem jönnek létre, addig az örökségvédelem bizonytalan.

Megjegyezzük, hogy a világörökségi törvény hatályba lépése előtt már meglévő jogszabályok, mint pl. az örökségvédelmi törvény, építési törvény, stb. alkalmasak az örökségvédelemre, csak a hatóságok nem mindig alkalmazzák kellő szakmai felelősséggel azokat.

Általános tapasztalatunk, hogy a főváros világörökségi területein a kerületi szabályozások túlságosan megengedők, a beruházói igényekhez alkalmazkodnak, a beruházói magánérdek kerül előtérbe az örökségvédelem közérdeke elé.

A világörökségi területeken lévő parkok, fasorok, közterületek alá sorra mélygarázsokat terveznek, amelyek megépítése a hazai gyakorlatban sajnos a parkok, fasorok zöldfelületének megsemmisítésével jár, mivel ezek védelmét - ellentétben a bevált külföldi gyakorlattal - a hatóságok nem tartják fontosnak. Továbbá a világörökségi terület városképi arculata is megváltozik. A mélygarázsok a környező építészeti értékek statikai állapotát is veszélyeztethetik. A védett parkok, terek, fasorok feláldozásával járó tervezett beruházások pl.:

  • az Andrássy út és védőzónájában a Nagymező utcai, fővárosi védelem alatti fasor kivágása és mélygarázs építése,
  • a pesti Duna part védőzónájában a József nádor tér fáinak kivágása és mélygarázs építése
  • a pesti Duna part védőzónájában a Kossuth tér fáinak kivágása (76 fa jogellenes kivágása megtörtént!), átépítése, mélygarázs építése.

Egy műemlék lebontását, átalakítását, vagy egy új, a történeti negyedbe nem illő épület megépítését a bontási, ill. építési engedély teszi lehetővé. Az engedélyek pedig a szabályozási terveken és más örökségvédelmi, ill. építési jogszabályokon alapulnak. Ha a helyi építési szabályzat megengedő, akkor az engedélyt az örökségvédelmi hatóság mérlegelés nélkül megadja, az őt és mindenkit kötelező örökségvédelem ellenére. Mindezekért is rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a világörökségi területeken a helyi szabályozás ne legyen enyhébb a törvényi szabályozásnál. 

2. A jog alkalmazása a gyakorlatban

Részt vettünk több építéshatósági és bírósági eljárásban is. Több ügyben összefogtunk más egyesülettel, pl. az ÓVÁS!-sal, Védegylettel, stb. az örökség és a természetes környezet megóvása érdekében.

Általános tapasztalat, hogy az örökségvédelmi hatóságok nem kötnek ki szigorú feltételeket, szankciókat a védelem, sőt még az állagmegóvás érdekében sem. Nem utasítják el a műemlékek bontását, átépítését, hanem kompromisszumot keresnek a beruházóval. Pl. Dob u. 19.,  21. számú műemlékek esetében. Szemet hunynak az értékes épületelemek (nyílászárók, kovácsoltvas korlátok, kandeláberek, stb.) rongálása, elhordása fölött.

Eredményeink: egyesületünk két esetben bírósági úton elérte, hogy a Fővárosi Bíróság (Törvényszék) példaértékű döntést hozzon a világörökség területe védelmében:
- a  zsidónegyedben lévő VII. Nagydiófa u. 8. régi épületét nem bontják le,
- a VI. Nagymező utcai védett fasort nem vágják ki, a mélygarázs remélhetőleg nem épül meg.

E bírósági döntések igazolják, hogy a hatóságok eljárása jogellenes volt, mert nem az örökség- és környezetvédelem érdekét szolgálta.

 3. A Belső-Erzsébetvárosban élők helyzete – a zsidónegyed szlömösödése

Belső-Erzsébetváros polgárai új keletű problémára hívják fel a figyelmet. A történeti városrészt lakónegyedből vigalmi, kocsma-negyeddé alakították!

A régi, védendő épületeket azután kezdték romkocsmaként hasznosítani, hogy a lakosság és a civil örökségvédők megakadályozták a bontásokat. A rehabilitáció gazdasági ösztönzése hazánkban a mai napig nem valósult meg. A beruházóknak ezért továbbra is jobban megérné a bontás / új építés, mint a rehabilitáció. Nem nyugodtak bele abba, hogy a védett épületek valóban nem bonthatók. Abban bíznak, hogy a bontási engedélyt csak átmenetileg nem kapják meg. Addig pedig, mivel felújításra költeni nem akarnak, romkocsmaként hasznosítják az ingatlanokat. A romkocsmák korlátozás nélküli nyitva tartása és szaporodása azonban az itt élő lakosság felháborodását, kétségbeesését, nem ritkán kényszerű kiköltözését váltja ki. A hajnalig tartó zajoktól a lakók nem tudnak aludni. A hatóságok és a rendőrség pedig nem vesznek tudomást panaszaikról. A média is egyoldalúan foglalkozik a kérdéssel, nem hallja meg a lakossági problémákat.

A romkocsmák terjedését egyéb (nem rom-) kocsmák sokasodása is követi. Lassan alig van ház, amiben ne lenne kocsma. (A lakók az utóbbi időben már a prostitúció és a drogkereskedelem terjedéséről is beszámolnak.)

Ezekről a változásokról a lakosság feje fölött, sőt ellenükre döntöttek.

Az a vélemény kezd kialakulni, hogy mindez az örökségvédőknek (köztük nekünk) köszönhető.

Az itt élőkkel el akarják hitetni, hogy két választásuk van:
- megmarad a történelmi negyed, de vigalmi zónaként (kocsma-negyedként), vagy
- visszatér az éjszakai nyugalom, de elpusztul az épített örökség.

Szerintünk ez képtelenség.

A romkocsmák jelenlegi mennyiségben és módon való működése a történelmi negyednek nem a megóvását, hanem sokkal inkább a pusztulását szolgálja. Hiszen ha az emberek idegei túlfeszülnek, eljön az idő, amikor ők fogják kérni a bontások engedélyezését.

A kontroll nélküli kocsmahálózat tehát örökségvédelmi szempontból is időzített bombát jelent.

Ennek elkerülése érdekében is figyelemmel kellene lenni a lakosság alapjogaira a romkocsmák utcánkénti számának és nyitva tartásának korlátozásával. Végső megoldást persze természetesen a rehabilitáció gazdasági ösztönzése jelentene.

Budapest, 2013. február 23. 

Tisztelettel:

Szindikátus Egyesület

Dr. Kollonay Enikő           Dr. Bakó Katalin
Főtitkár                               Főtitkár-helyettes

Szólj hozzá!

Címkék: szórakozóhely romkocsma egyesület világörökség szindikátus vigalmi Belső-Erzsébetváros

A bejegyzés trackback címe:

https://szimplakertszomszedai.blog.hu/api/trackback/id/tr1005111555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása